Cserépkályha vagy kandalló jobb a fűtés szempontjából?

Mi a különbség a kettő között?

A különbséget teljesítményben, energiafogyasztásban és időben lehet leírni. Alapvető különbség a fűtőberendezés tömegéből és a füstjárat hosszából adódik. A tömeg adja a hőtárolást, a járat hossz pedig a fűtőanyag hasznosulását befolyásolja.

Kandalló

A kandalló előnye, hogy a begyújtást követő tíz percen belül hőt ad, először az ajtó üvegfelületén keresztül, majd légfűtéssel, a burkolat átmelegedése után pedig hősugárzással. Hátránya, hogy addig ad meleget, míg a tűz ég, vagyis 2-3 óra elteltével az intenzív fűtés megszűnik. Valódi előnye a látvány, a kisebb tömeg és a nagy választék. A hagyományos fém kandallóbetét hatásfoka 65-75%. Persze ez javítható, folyton égő, (egy elnyújtott égésidejű betéttel) utánégetővel ellátott tűztérrel 80-85% körülire. (Érdemes külső légbevezetéssel építeni mivel ez a kandalló betét típusától függetlenül még hatékonyabbá teszi a kandallót)
Tovább javítható a hatásfok jó hővezető anyagból építve, vagy vastagított kerámia csempe burkolattal. De semmi esetre sem javasolom hőszigetelő anyagból történő megépítését. (Ytong) A szakaszos fűtés megengedett. Szemben a cserépkályhával, nem kell időközönként átépíteni, továbbá karbantartása is egyszerűbb. Fűtőanyag szükséglete a betét teljesítménytől függően nagyjából 2-10 kg/óra. Ha óránként 2 kg fát éget el, naponta ez 48 kg, ami 0,07 m3 napi felhasználást jelent.

Cserépkályha

A cserépkályha a kandallóval szemben begyújtást követően csak 1-2 óra elteltével kezdi el melegíteni környezetét, sugárzó hő útján, mint a Nap.

antracit-hófehér-minimál-modern-cserépkályha
Minimál cserépkályha

A hősugarak elérik a környező tárgyakat, elnyelődnek bennük és felmelegítik azokat, miközben a hőveszteség csekély. Alig keletkezik légáram, ez előnyös a por érzékenyeknek, asztmásoknak. További előnye, hogy a hő leadása akkor is intenzív, amikor már a tűz kihunyt. Hatásfoka a hagyományos kandallónál magasabb, 80-85%, ami bio-tűztérrel, duplaüvegű kályhaajtóval tovább növelhető. (Érdemes külső légbevezetéssel építeni mivel ez még hatékonyabbá teszi a cserépkályhát)
A cserépkályha belső füstjáratainak hossza építéstől függően általában 4-7 méter, de lehet hosszabb is. Ez a járat hossz az égéstermék hőmérsékletét 180-250C°-ra hűti, ez a hőmérséklet jut a kéménybe (szemben a hagyományos kandallóval ahol a kéménybe jutó égéstermék hőmérséklete megegyezik a tűztér hőmérsékletével), vagyis a különbség a lakásban hasznosul.

A kályha tömege akár 1500kg is lehet.
Karbantartás szempontjából, 3-5 évente szükséges a füstjáratok tisztítása, és használattól függően 15-20 évente, annak belsejében található samott téglák cseréje is szükséges lehet. Ilyenkor a cserépkályhát tűztérfenékig lebontják, és új anyagokkal újraépítik. (A kályhacsempe cseréje nem szükséges, mivel annak élettartama akár több mint 100 év is lehet. Az átépítés után cserépkályhánk kívülről ugyanúgy fog kinézni, mint előtte, csak belülről lesz teljesen új).
A felfűtött (nem hideg) cserépkályha fűtőanyag szükséglete begyújtásonként 3-6 kg. A cserépkályha ezt a közölt hőmennyiséget 8-12 órán keresztül sugározza vissza. Ha egy nap, háromszor rak rá 6 kg fát az 18 kg, ami 0,026 m3 famennyiségnek felel meg.

Mind a cserépkályhának és a kandallónak is megvannak a maga előnyei, és sajátosságai. Összefoglalva, mindkét választás jó lehet, de az Ön életvitelétől és használati céljától (főfűtés vagy kiegészítő fűtés) függ, melyik az ideálisabb Önnek.

 

Úgy érzi, hogy ideális lenne önnek egy cserépkályha vagy egy kandalló?

Tekintse meg referenciáinkat, és kérjen ingyenes ajánlatot az Önnek leginkább tetszőkre.

MEGNÉZEM