Manapság a cserépkályha üzemeltetésében, a fatüzelés a leginkább elterjedt fűtési mód. Kályhánk hatásfoka akkor a legjobb, ha száraz (1,5-2 éves) keményfával: tölgyfával, bükkfával, akácfával, kőrissel, égerfával, cserfával vagy gyümölcsfával  fűtünk.

Mennyi idő kell ahhoz, hogy egy fa megfelelően kiszáradjon?

A legtöbben úgy gondolják, hogy 3-4 hónapnak biztosan elégnek kell lennie.  A valóságban más a helyzet, ugyanis a tűzifának felhasználás előtt 1,5-2 évig hasogatva, szellős fedett helyen kell száradnia, míg eléri azt a nedvességtartalmat, hogy már szabad-levegőn nem szárad tovább. Ekkor már nedvességtartalma 20% alatt kell, hogy legyen. Ez sokaknak feleslegesen hosszú időnek tűnhet, de nézzük a tényeket. A víztartalom függvényében a fa fűtőértéke folyamatosan változik. A fa átlagos fűtőértéke 60%-os víztartalom esetén 7,0 MJ/kg. 10% nedvességtartalom esetén ez a szám 2,3-szor nagyobb, vagyis 16,6 MJ/kg. Gyakorlatilag pénzt dobunk ki az ablakon, ha vizes fával fűtünk. Ráadásul nagyjából a felét használjuk ki annak a fűtőenergiának, amit kifizettünk.

Ugyanis vizes fa esetén, a fa fűtőértéknek egy része a fában levő többlet nedvességtartalom gőzzé alakítására használódik el, így ez jelentős energiaveszteséget okoz. Ráadásul ez a folyamat csökkenti a tűztérben az égés hőmérsékletét, így a magasabb gyulladási pontú összetevők nem tudnak elégni, ami további veszteséget jelent.

Milyen más lehetőségek vannak?

Természetesen ezen kívül más tüzelőanyagok is szóba jöhetnek, de ezek használata odafigyelést kíván. Mivel a tűzifa  égetése nem automatizálható olyan mértékben, mint a szemcsés, granulált anyagok, ezért ezek egyre elterjedtebbek lesznek. Ilyen anyagnak minősül a pellet. Pellettálásnak nevezzük a mezőgazdasági és erdészeti anyagok tömörítését. Pelletnek nevezzük a (főként) henger alakú, görgős préseken készített 3 – 25 mm-es tömörítvényeket. Tűzipelletnek nevezzük a tüzelésre szánt nagyobb tömörségű 10-25 mm-es pelletet.  A tüzelési célra alkalmas biopellet vagy tűzipellet egyik főbb jellemzője a nagy sűrűség, tömörség, ami általában 1-1,3 g/cm3 között mozog.

Fapelletnek hívjuk azt, amelynek a fából kikerülő fűrészpor, forgács az alapanyaga. Agripelletnek pedig azt nevezzük, amely lágyszárú növényekből például szalmából, kukoricából készül. A pellettel történő tüzelés jelenleg inkább kazánban javasolt, mert hazánkban még nem alakult ki annak a megfelelő (szabvány) minősége, így az összetételtől függően fűtőértéke igen változó lehet.

Ezenkívül vonzó fűtési módszernek tűnhet a biobrikettel történő fűtés. De ezt óvatosan kell használnunk, mert könnyen túlhevítheti vele a kályhát, amivel akár a fugákat szétnyithatjuk szeretett kályhánkon. Csak ellenőrizhető forrásból vásároljon, mert nem mindegy hogy szalmából esetleg gyantás fűrészporból vagy keményfa hulladékból préselik össze.

Mi az amivel tilos fűteni?

Az itt említettek mind szóba jöhetnek, néhány anyagot viszont kimondottan tilos a tűzre rakni! Itt általában különböző hulladékok jönnek szóba. De rendkívül fontos, hogy a hulladékok otthoni égetése bűncselekménynek számít.

Ilyen anyagnak minősül, néhány más éghető anyag, például a  műanyagok (sajnos vannak akik még a régi cipőit is el szokta égetni), különböző textilek, fáradt vagy használt (ét)olaj, illetve egyéb zsiradékok. De már a különböző vegyszerekkel átitatott faanyagok: bútorlapok, farost lemezek, lakkozott, rovarölővel kezelt vagy festett fahulladékokat sem szabad elégetni, mivel ezek mind károsítják a kályha belsejét és lerakódnak a füstjáratokban. Plusz a káros anyagokat tartalmazó fűtőanyagból, folyékony kátrányok is képződhetnek, melyek eltávolíthatatlanul beleivódnak a csempe- és a bélésanyagokba.

Erre fontos odafigyelni, hiszen már vékonyka koromréteg is nagymértékben el tudja csúfítani, illetve rontani a kályha hatásfokát-élettartamát, de akár tönkre is teheti azt.

Ha ez nem lenne elég, megjegyezném, hogy ilyen anyagok égésterméke nagy mennyiségű mérgező és rákkeltő anyagokat juttat a levegőbe, melyeket azután a többi emberen kívül a saját családtagjaink és mi magunk is belélegzünk.