A folyamat közismert neve a: Szárító fűtés.

Fontos, hogy a kályha ne a fűtési szezon kezdetére készüljön el. A cserépkályha hagyományos építésű fűtő berendezés, építése során mérettől függően akár 100-120 liter vizet is felhasználnak egy-egy cserépkályha megépítésekor. A nyáron épített kályhából az építés során felhasznált víz a kémény huzat segítségével természetes párolgás útján távozik, a kályha kiszárad. Tételezzük fel, hogy csak fűtés szezonkezdetére készül el a kályhánk, és természetesen mi azonnal fűteni szeretnénk vele. Ilyenkor a hirtelen hőhatás miatt a víz túl gyorsan, gőz formájában távozhat. Ha a szárító fűtést nem kellő óvatossággal végezzük, visszafordíthatatlan kárt okozunk új kályhánk belső szerkezetében.  Ez megrövidítheti a kályha élettartamát, vagy akár teljes mértékben tönkreteheti azt.

Mikor lehet megkezdeni a szárítófűtést?

Nagyon fontos hogy az építés után legkorábban 1-2 héttel lehet megkezdeni a szárító fűtést, addig is az ajtót résnyire nyitva kell hagyni, hogy a kémény természetes huzata mozgásban tartsa a levegőt, ezzel szárítva a kályha belső szerkezetét. Ha a külső és belső hőmérséklet kiegyenlítődés miatt időszakosan nincs huzat a kéményben, rá lehet segíteni egy 100W- os izzóval. Majd ezután lehet megkezdeni a szárító fűtést, ami valójában csak melegítés. A szárítófűtés arra szolgál, hogy az cserépkályha csempéiből, és az átvizesedett tégláiból elpárologtassuk az építés során felhasznált vizet úgy, hogy a kályhacsempék kívülről ne is melegedjenek meg. Ez nem egy egyszeri befűtést jelent, hanem napokig tartó melengetést olyan óvatossággal, hogy jelentős gőznyomás ne képződhessen a beépített anyagokban.

Szárítófűtés menete

Az interneten sokan sokféleképpen ajánlják a végrehajtását. Az tény minél tovább hagyjuk természetes úton száradni, annál hosszabb élettartamú lesz a kályhánk. Még fűtési szezon kezdetén is szigorúan betartandó a 3-4 hét szikkasztás, csak ezután kezdhető meg a szárítás. Az első héten reggel és este, minden nap 1-1,5kg vékonyra hasogatott száraz keményfát eltüzelünk a kályhában és a tűz kialvása után az ajtót mindvégig nyitva hagyjuk, hogy kiszellőzzön. A második héten reggel és este elégetett fa mennyiségét emelhetjük, 2-3kg-ra. A harmadik héten ez már lehet, 4-5kg.

Ekkor már ellenőrizhetjük a kéményünkből távozó égésterméket is. A tűz leégése után, mikor az már nem lángol, így nem is füstölhet, és a kéményből fehér, nem átlátszó égéstermék távozik, az azt jelenti, hogy a kályha még nem száraz. Amit látunk az vízgőz. Amikor a parázsmaradéknak nincs mit elpárologtatnia, ez a jelenség megszűnik, a kályha kiszáradt.