1. Használjunk száraz fát

Elsőre ez teljesen természetesnek tűnik mindannyiunk számára. De vajon tényleg száraz fával fűtünk? Egyáltalán mennyi idő kell ahhoz, hogy egy fa megfelelően kiszáradjon? 3-4 hónap biztos elég kell hogy legyen nem? A helyzet a valóságban egy kicsit árnyaltabb, ugyanis a tűzifának (keményfa: tölgy, bükk, cser, kőris, különféle gyümölcsfák) felhasználás előtt 1,5-2 évig hasogatva, szellős fedett helyen kell száradnia, míg eléri azt a nedvességtartalmat, hogy már szabadlevegőn nem szárad tovább, ekkor nedvességtartalma 20% alatt kell, hogy legyen. Ez az idő feleslegesen soknak tűnhet, de nézzük a tényeket. A víztartalom függvényében a fa fűtőértéke folyamatosan változik. A fa átlagos fűtőértéke 60%-os víztartalom esetén 7,0 MJ/kg. 10% os nedvességtartalom esetén ez a szám 2,3-szor nagyobb, vagyis 16,6 MJ/kg. Gyakorlatilag pénzt dobunk ki az ablakon, ha vizes fával fűtűnk, és nagyjából a felét használjuk ki annak, amit kifizettünk. Ugyanis a fa égése során a fában levő többlet nedvességtartalom gőzzé alakítására fordítódik a fűtőérték azon része ami a párologtatáshoz szükséges, energia veszteséget okoz. Ráadásul ez a folyamat csökkenti az égés hőmérsékletét, így a magasabb gyulladási hőmérsékletű összetevők nem tudnak elégni, így további veszteséget jelent ezek hasznosítatlan energiája. Tüzelésre alkalmas száraz tűzifát vásárolni nem lehet. Tehát az adott évben mindig a következő fűtési szezonra kell megvásárolni a megfelelő tüzelő mennyiséget. Ha nem sikerült időben beszerezni és úgy érzi, hogy nem kellően száraz a fa, akkor érdemes a kályha tetején szárítani mielőtt tűzre teszi.

2. Tartsuk hőn a cserépkályhánkat

Mit is akar ez jelenteni? Röviden és tömören azt: hogy nem hagyjuk kihűlni a cserépkályhánkat. Mert minden hideg begyújtás után (ez egy kosár fa) a kályha test felfűtésére fordított energia veszteséget jelent. Ideális esetben (ez nyilvánvalóan alig kivitelezhető a gyakorlatban) ősszel begyújtunk, felmelegítjük a kályhánkat, és tavasszal, amikor már nincs rá szükség akkor hagyjuk kihűlni. De miért is éri ez meg? Egyrészt megnöveljük a kályhánk élettartamát. Az egyik legrosszabb dolog, talán amit történhet szeretett kályhánkkal, egyszer begyújtunk — nagylángon gyorsan felfűtjük — hogy minél hamarabb meleg legyen, aztán hagyjuk kihűlni. Aztán másnap megismételjük a gyakorlatot egész télen. A probléma ezzel, maga a hirtelen hő tágulás, és aztán a zsugorodás. Ez meggyengíti a kályha belső szerkezetét, elősegítve annak korai elhasználódását. A megoldás erre természetesen az, hogy fokozatosan, lassan, kíméletesen melegítjük fel. Esetleg ha életmódunk ezt nem teszi lehetővé, akkor inkább válasszunk, kandallót cserépkályha helyett mivel abban az ilyen típusú használat nem tesz kárt. Jelentős mennyiségű tüzelőt takaríthatunk meg. így a hő veszteség csökkenthető, ami minden egyes begyújtásnál jelen van.

3. Vásároljunk keményfát

A keményfa és a puhafa tüzelésre való alkalmassága abban különbözik egymástól, hogy egységnyi térfogatú famennyiségben eltérő tömegű a tiszta faanyag található, más a sűrűségük. Nem mondom azt hogy száraz puhafával egyáltalán ne fűtsenek (de mellőzzék a gyantás fa fajtákat) csak az hogy legyenek tisztában annak fűtőértékével.  Ez alapján tudnak számolni egy körülbelüli ár-érték arányt. Példának említeném, meg hogy amíg a cserfa fűtőértéke 16,8 MJ/kg addig a puhafáké átlag 11-13,8 MJ/kg. Nem tűnhet soknak ez a különbség, de a hosszú évek alatt a keményfa tüzelő használata jelentős megtakarítást eredményez. A kisebb sűrűségű fafajoknál gyertyán, nyír, juhar az égés terjedése gyorsabb, hamar ellobban nem ad parazsat, míg a sűrűbb szerkezetű fajták a keményfák égése lassúbb kiegyensúlyozottabb és jó parázstartó.

4. Használjunk külső égésű levegőt

Használata alapból szükséges a mostani, tökéletesen záró műanyag ablakok mellett. De van egy hatalmas nagy előnye. Érdekes számszerű adat ez, ugyanis egy kilogramm fa elégetéséhez 4,2-4,4 m3 levegőre van szükség. A hagyományos kályhák ezt a levegőmennyiséget az adott helységből szívják el. A legnagyobb gond ezzel az, hogy azt a levegőt szívja el a kályhánk, amit már felfűtött előtte. Ha a lakáson kívülről bevezetett levegőt fogyasztja kályhánk, ezzel a veszteséggel nem kell számolnunk. Vagyis szintén hatékonyabbá teszi kályhánkat. Illetve ennek köszönhetően egy teljesen zárt, lakásunktól izolált rendszer jön létre. Konyhai szagelszívó, beépített porszívó használata nem okozhat égéstermék vissza áramlást.

+1 Korszerűsítsük lakásunk hőszigetelését

Hiába a legkorszerűbb bió-tűzteres, folyton égő cserépkályha vagy központi fűtésre kötött kandalló, ha nincs meg körülötte az a szigetelő a rendszer, ami képes az általa termelt hőmennyiség minél nagyobb részét megőrizni. Legyen szó nyílászárók cseréjéről, külső hőszigetelésről, vagy aljzat és födémszigetelésről, mind-mind hozzájárul, hogy csökkenteni tudjuk energia költségeinket.